HÁZIREND

I. A házirend célja, feladata és tartalma

 

A házirendben megfogalmazott szabályok vonatkoznak a gyermekekre, szüleikre, az intézmény valamennyi dolgozójár

A házirendben foglalt előírások célja, hogy biztosítsák az óvoda törvényes működését, a nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a gyermekek közösségi életének megszervezését.

a (pl.: dohányzás), és az óvodát meglátogató külsős személyekre is (pl.: szerelők, ételszállító).

 

A házirend felülvizsgálata legalább kétévente szükségessé válik, még akkor is, ha erre nincs központi, illetve felsőbb rendelkezés. Az óvoda vezetőségének át kell tekintenie az éppen érvényes szabályzatot abból a szempontból, hogy megfelel-e a hatályos jogszabályi előírásoknak, érvényesülnek-e az előírásai, eleget tesz-e az intézmény által kitűzött szabályozási célnak.

 

A jogalkotó, a fenntartó általában a közoktatási törvény, illetve a hozzá szorosan kapcsolódó rendeletek jelentősebb módosítása után rendel el kötelező házirend-felülvizsgálatot, amelynek célja, hogy az intézményi szabályok összhangban legyenek a megváltozott jogszabályi környezettel.

 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény jelenleg fokozatosan hatályát veszti. 2012. szeptember 1-től pedig érvénybe lépett az új 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. Továbbá a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendeletet felváltotta a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet.

 

Ez utóbbi szabályozza igen röviden, hogy mit kell kötelező jelleggel tartalmaznia az intézményi házirendnek.

 

a)      a gyermek távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat.

b)      a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit,

c) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket,

d) a gyermekek jutalmazásának elveit és formáit,

e) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit.

 

A házirend egy példányát az óvodába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt tájékoztatni kell.

Az óvoda házirendje a fentieken túl tartalmazhatja a gyermeki és a szülői jogok és kötelességek gyakorlásának módját, valamint az óvoda munkarendjével, pedagógiai munkájával kapcsolatos rendelkezéseket.

Célszerű röviden megfogalmazni a házirendben az intézmény pedagógiai hitvallását, a nevelési elveit, a jutalmazás és a fegyelmezés módját.

A házirendben állapítható meg a gyermekek napirendje; a játék, a pihenőidő, a szabad levegőn tartózkodás és a foglalkozások ideje, aránya és rendje. Tartalmazza továbbá az óvoda helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei használatának rendjét.

Kötelező és ajánlott elemek	Részletezve
Az óvodát azonosító információk	·         óvoda neve, címe, telefonszáma, faxszáma, e-mail címe, vezető, helyettes, fejlesztőpedagógus, logopédus, óvodatitkár, gyermek- és fogorvos neve, elérhetősége
Az óvoda igénybevételének rendje	·         felvétel, átvétel, áthelyezés, megszüntetés eljárási rendje
Az óvodába járás feltételei	·         betöltött 3. életév ·         egészséges állapot
A nevelési év rendje	·         nevelési-oktatási év időtartama ·         napi nyitva és zárva tartás rendje ·         nyári, téli szünet ideje ·         nevelés nélküli munkanapok pontos dátuma és felhasználásának elve ·         az ügyelet (összevont csoport) szervezésének szabályai
A gyermek óvodai életével kapcsolatos rendelkezések, szabályok	·         gyermeki jogok, kötelességek
	·         napi- és a heti rend szervezése ·         a gyermekek beérkezésének és távozásának rendje ·         gyermek átadásának szabálya nem közvetlen hozzátartozó esetén
	·         foglalkozások rendje, ideje, megzavarásának tilalma ·         az ötéves kor utáni óvodakötelesség szabályai, ·         az igazolatlan hiányzás jelentési kötelezettsége (jegyző)
	·         ruházkodás, vagyonvédelem
	·         a gyermek képességei felmérésének és értékelésének módja, iskolaérettségi vizsgálat rendje
	·         a gyermekek jutalmazásának elvei és formái, a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
A szülők óvoda használatával kapcsolatos rendelkezések	·         a beiskolázás eljárási rendje
	·         szülői jogok, kötelességek
	·         szülői érdekvédelem
Az intézmény létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok	·         a gyermek benntartózkodásának egészségügyi szabályai ·         a HACCP- (ÁNTSZ-) szabályok (például házi torta) ·         hiányzás igazolása, szülői kikérés módja
	·         idegenek óvodában tartózkodásának rendje
	·         bejárati ajtók biztonságos zárása ·         (a szülők benntartózkodásának ideje)
	·         otthonról behozott tárgyak korlátozása
	·         reklám kihelyezésének rendje, és a dohányzás rendje

II. Általános információk

 

Az óvoda neve: ÓZDI BÉKE TELEPI ÓVODÁK, ÁRPÁD VEZÉR ÚTI TAGÓVODA

Az óvoda címe: 3600. ÓZD, ÚJVÁROS TÉR 2.

 

A gazdasági iroda telefonszáma: 48/472-856 Árpád: 48/473-599

A vezetői iroda telefonszáma: 48/472-856, faxszáma: 48/472-856 Árpád: 48/473-599

Az óvoda e-mail címe: beketelepiovoda.ozd@gmail.com Árpád: arpadovi1964@citromail.hu

 

Intézmény OM-azonosítója: 028524

 

Az óvodavezető neve:                 BINDER-PAP GABRIELLA

Fogadóórája:                              szerda 14-15 óráig

Tagóvoda vezető:                        KOVÁCSNÉ PIRKA EDINA

Az óvodavezető helyettes neve:    SZILÁGYINÉ EKE TÜNDE

Az óvoda ügyintézőjének neve:     TÓTH IMRÉNÉ ÓVODATITKÁR

Az óvoda fejlesztőpedagógusa:     MOGYORÓS JÁNOSNÉ, SIKE CSABÁNÉ, BENCSIK ZITA

Az óvoda gyermekvédelmi felelőse: MAGYAR GYULÁNÉ, VÁMOS JUDIT

Az óvoda gyermekorvosa: Dr. CSÍZI ZOLTÁN

Az óvoda logopédusa: ZAY NÁRCISZ, BENKŐNÉ FEJES JOLÁN

        

 

III. Az intézmény pontos nyitva tartása

 

1. A nevelési év meghatározása: szeptember 1-jétől augusztus 31-ig.

A tanév év meghatározása: szeptember 1-jétől május 31-ig.

A nevelés nélküli napok száma öt:

Az évi 5 nevelés nélküli munkanapból kettőt a nyári időszakra tervezünk, így a szorgalmi időre három nap marad, melynek időpontjáról a szülők két héttel korábban a faliújságról értesülnek.

 

Nyári zárás ideje: .................. – .................. (5 hét)

Téli szünet ideje: .................. – ................... (1 hét)

 

Az ügyeletek megszervezésének rendje zárás alatt, illetve a nevelés nélküli napokon:

·         Az intézmény nyári, illetve téli zárásának ideje alatt a kerület, illetve terület egy másik, erre a célra kijelölt óvodájában, időbeli korlátozás nélkül ügyeleti ellátást lehet igénybe venni.

·         A nevelés nélküli napokon, valamint nyáron június 15-e után a gyermekeket összevont, ügyeleti csoportban helyezzük el, augusztus 31-ig.

·         A gyermekek reggel 5³⁰órától 7 óráig, délután 16 órától 16³⁰ óráig ügyeletes csoportszobában tartózkodnak, egy ügyeletes óvónő felügyelete alatt. Hét óra után a gyermekekkel a saját óvónőjük foglalkozik, a saját csoportjukban.

 

2. Napi nyitva tartás: hétfőtől péntekig reggel 5^30- tól délután 16³⁰- ig.

Az óvoda bejárati ajtaja zárva tartásának rendje:

·         Reggel: 8¹⁵ óra és 12³⁰ óra között

·         Délben: 13 és 14³⁰ óra között

 

 

A gyermek óvodában tartózkodásának maximális ideje: napi 10 óra. A még mindig érvényben lévő közoktatási törvény 24. § (4) pontjának értelmében egy gyermek napi tíz óránál hosszabb ideig nem tartózkodhat az óvodában, annak ellenére, hogy az intézmény nyitva tartás ideje ennél hosszabb.

 

 

IV. Az óvoda használatba vételének rendje

 

1. Mikor veheti igénybe a gyermek az óvodát?

 

1.1. A harmadik életév betöltésétől az iskolaérettség eléréséig, maximum nyolcéves koráig.

1.2. Amikor a gyermek egészséges, és erről orvosi igazolást tud a szülő bemutatni az óvónőnek.

 

2. Óvodai beiratkozás

 

·         A Nemzeti köznevelési törvény /NKt.8.§(2)/ 3 éves kortól kötelező óvodába járást ír elő.

 

A 2015. szeptember 1-jétől hatályba lépő óvodakötelezettséggel kapcsolatos új szabályokban változás:

·         Az óvodakötelezettség teljesülése napi négy órában, kiterjesztő hatályú a gyermek három éves korától.

·         Az óvodai nevelésben való kötelező részvétel alól hároméves kortól, legkésőbb ötéves korig felmentés adható.

·         Az óvodakötelezettség teljesülése alól előzetes kérelem alapján felmentett gyermekkel vagy nem jön létre óvodai jogviszony, vagy a már fennálló jogviszony alóli felmentéssel egy időben legkésőbb ötéves korig megszűnik a gyermek óvodai jogviszonya.

·         Felmentést a szülő kérelmére az óvodavezető és a védőnő javaslatára a jegyző felhatalmazott megadni.

·         Felmentés ötéves kortól nem adható.

·         Az óvodai nevelésre kötelezett három és négy éves gyermek részére, a szülő/gondviselő döntése alapján, családi napközivel is létesíthető jogviszony, amennyiben nem áll fenn óvodai jogviszony.

 

A Nemzeti köznevelési törvény (a továbbiakban Nkt.) 8. § (1) bekezdése kimondja, hogy az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.

 

2.1. Az Nkt. 49. §-a szerint az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek – az alábbi kivétellel – harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos.

 

Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

 

2.2. Óvodánk elsősorban azokat a gyermekeket veszi fel, veszi át, akik a körzetünkben laknak, vagy a szülők itt dolgoznak. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója) bizottságot szervez, amely javaslatot tesz az óvodavezető (amennyiben az óvoda a felvételre.

 

2.3. A helyi önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Óvodánknak fel kell venni, át kell venni azt a gyermeket, akinek kötelező (öt éves kor után) óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. Helyhiány esetén, mint kötelező felvételt biztosító óvodának, a fenntartóval közösen gondoskodni kell a gyermek elhelyezéséről egy másik óvodában.

 

2.4. A szülők számára egy szervezett nyílt nap során lehetőséget biztosítunk a gyermekek és a szülők számára az intézmény megtekintésére és a felmerülő kérdések megválaszolására.

 

2.5. A beiratkozás a szülő személyes megjelenésével történik. Ekkor a szülők tájékoztatása (a házirend átadása) után a gyermek adatait rögzítjük.

 

2.6. A felvételről vagy az esetleges elutasításról írásban kell értesíteni a szülőket.

 

2.7. A beiratkozás folyamatos, a jelentkezési lap kitöltésével válik érvényessé. Az adatok igazolása érdekében a gyermek és a szülők személyazonosságát igazoló dokumentumokat be kell mutatni.

 

2.8. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt.

 

2.9 A gyermek abban az évben, amelyben ötödik életévét betölti, a tárgy évben kezdődő nevelési év első napjától iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon köteles részt venni, melynek ideje legfeljebb napi négy óra.

 

3. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó előírások

 

Az óvodás gyermekek óvodai hiányzásait a következő törvényi rendeletek szabályozzák, melyek betartása mindenki számára kötelező! /20/2012(VIII.31) EMMI rendelet/

 

51. § (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is.

(2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

a) a gyermek, a tanuló - gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,

c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,

 (3) Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.

(4) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti

( ez vonatkozik azokra a gyermekekre akik ötödik életévüket töltötték be és tanköteles korúak )

a) óvodás gyermek esetén a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot,

 (4a) Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával kapcsolatos, érdekeit szolgáló feladatokat.

(4b) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és az igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tíz nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot.

(4c) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

 (6) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési évben, tanítási évben összesen⁸⁸

a) az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén tizenegy nap

 

V. Gyermekek az óvodában

 

1. A gyermek jogai

 

1.1. A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

 

1.2. A gyermeknek joga, hogy

 

a)      képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében,

b)      a nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, biztonsága érdekében az óvodában tartózkodása ideje alatt, végig pedagógus felügyelete alatt álljon,

c)      nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön,

d)     részére a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék,

e)      egyházi vagy magánintézményben vegye igénybe az óvodai ellátást, továbbá, hogy az állami, és települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt,

f)       személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét.

g)      a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.

h)      a gyermek az intézmény eszközeit (játékok, foglalkozási és fejlesztőeszközök), berendezéseit (bútorok, rádió, magnó…), felszereléseit ingyenesen használhatja. Életkorának és fejlettségének megfelelően a napirendben és a házirendben megfogalmazottak szerint vegyen részt saját környezete és az általa használt játékok, eszközök rendben tartásában.

 

1.3. A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

Az adott óvoda akkor jelölhető ki SNI gyermek fogadására, ellátására, ha az alapító okiratában erre felhatalmazása van a fenntartó részéről, és rendelkezik a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel.

 

1.4. A gyermeket a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell.

Ebben a részben meg kell fogalmazni az óvoda a) jutalmazási, és b) fegyelmezési módszereit, eszközeit.

 

a)     a gyermekek jutalmazásának elvei és formái:

 

Mikor és miért alkalmazunk jutalmazást:

A szóbeli dicséretek alkalmazásakor igyekszünk konkrétan megfogalmazni az elismerésre méltó tevékenységet, magatartásformát vagy produktumot. A bátortalan Gyermekek nevelésekor örüljön a kisebb előrelépéseknek, fejlődésnek. A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belsőelégedettsége, pozitív énképe kialakulhasson.A gyermek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme

bizalomelőlege és az a szemlélet, ami a sikert észreveteti, és a sikertelenséget segít elviselni.

 

A jutalmazás formái:

szóbeli dicséret négyszemközt, szóbeli dicséret a csoporttársak előtt, szóbeli dicséret a szülő jelenlétében

 

b)      a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei.

 

Mikor és miért alkalmazunk elmarasztalást:

Az agresszív gyermek ne kapjon figyelmet agresszivitásán keresztül.

A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges. A felnőtt – gyermek kommunikációjában világos egyértelmű konstruktív beszédhelyzet jelenjen meg a kívánság és az elvárás megnevezésével. Mellőzendő a megbántás, a hibáztatás, a kritizálás a gyakori bírálgatás, a kioktatás, a kiabálás, a panaszkodás, a prédikálás

Tilalom helyett a felnőttek adjanak a gyermekeknek választási lehetőséget,hogy önálló  döntéseket hozhassanak és a változásra képessé váljanak. A felnőtt jelezze örömével a dicséretét, s csak félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat.

 

A fegyelmezés módszerei:

Az óvodában alkalmazott fegyelmező intézkedések formái szóbeli figyelmeztetés

határozott tiltás leültetés az óvodapedagógus mellé azzal az utasítással, hogy gondolja végig tettét, majd megbeszélés

bizonyos játéktól meghatározott időre való eltiltás

bizonyos játszótárssal való játéktól meghatározott időre távoltartás

a szülő jelenlétében történő elbeszélgetés

 

 

1.5. Az óvoda a gyermeknek az óvodai elhelyezéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

 

 

2. A gyermekek ápoltsága, ruházata az óvodában

 

2.1. A gyermek akkor ápolt, ha a teste, a haja, illetve a körme tiszta, az utóbbi megfelelő méretűre le van vágva.

 

2.2. A szobai, udvari váltóruhát, cipőt egészségi és kényelmi szempontok szerint válasszák ki. Nem célszerű a szoros, esetleg kinőtt ruházat. Kerülendő a műszálas, illetve túl merev anyagú farmeröltözet, a zárt edzőcipő.

 

2.3. Az öltözék, cipő, csizma jellel való ellátását kérjük az elcserélés elkerülése érdekében. A ruhákat, cipőket a kijelölt helyen, az öltözőben, a gyermek saját polcán helyezzék el.

 

2.4. A ruhászsákba tegyenek pótruhát (fehérnemű, zokni, póló).

 

2.5. Tornafelszerelés meglétéről (az adott csoport óvónőinek kérése alapján) és annak tisztaságáról gondoskodjanak a heti nagytorna napján.

 

3. A gyermekek étkeztetése az óvodában

 

3.1. A gyermekek napi háromszori táplálkozásának megszervezése az óvoda feladata. Az óvoda köteles a felhasznált élelmiszerekből ételmintát 48 órán át a hűtőben megőrizni (ÁNTSZ), kivéve a kirándulásokra készült tízórait és a vitaminpótlására szolgáló plusz gyümölcsöt, zöldséget.

 

3.2. Házilag készített süteményt, tortát a szigorú HACCP-s előírás miatt nem tudunk bevenni.

 

3.3. A gyermek egyéni etetése otthonról hozott élelmiszerrel a többi gyermek előtt, az óvoda területén (csokoládé, sütemény, cukorka, banán…) nem etikus, valamint az óvoda tisztán tartását (öltöző, folyosó) is nehezíti.

 

3.4. Tej- és lisztérzékenység, cukorbetegség esetén az eltérő étkezés megrendelésére lehetőség van.

 

3.5. Az étkezések időpontja: folyamatos reggeli 7³⁰ és 9 óra között, ebéd 12 és 12³⁰ óra között, uzsonna 15^{h -}tól

 

4. A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok

4.1. Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat! Beteg, megfázott, gyógyszert, láz- vagy köhögéscsillapítót szedő, még lábadozó gyermek bevétele az óvodába a gyermek biztonságos gyógyulása és a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges.Ilyen esetben az óvónő kötelessége a gyermek átvételének megtagadása.

A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit. Azt, hogy a gyermek ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is.

A fentiek értelmében amennyiben a gyermek napközben belázasodik, hány, hasmenése, hasgörcse, illetve kötőhártya-gyulladása van, az óvónő köteles a szülőt telefonon értesíteni. Ilyen esetben a gyermeket a lehető legrövidebb időn belül el kell vinni az óvodából. Az orvos felkereséséről a szülő gondoskodik. Ezután a gyermek csak orvosi igazolással jöhet újból óvodába.

 

4.2. Otthonról beküldött gyógyszer beadása a nap folyamán az óvónők részéről tilos! (Kivéve az allergia, illetve a magas láz csillapítására szolgáló készítményeket.)

 

4.3. Az óvónő teendője baleset, vagy napközben megbetegedő gyermek esetén:

A gyermeket haladéktalanul el kell látni, miközben a csoportja felügyeletét meg kell szervezni. A baleset súlyosságától függően, illetve eszméletvesztés, lázgörcs esetén orvosról kell gondoskodni (mentő, orvos kihívása, elszállítása orvoshoz).

 

4.4. Fertőző betegség (rubeola, bárányhimlő, skarlát, májgyulladás, tetű…) esetén a szülőnek bejelentési kötelezettsége van. Az óvoda a bejelentést követően jelez az ÁNTSZ-nek, és fertőtlenítő takarítást végez.

 

5. Egyéb szabályozások

 

5.1. A gyermekek érkezésének és távozásának rendje

 

5.1.1 Az óvodába érkezésekor a szülő minden esetben személyesen adja át a gyermekét az óvónőnek, egyébként a kapuból elengedett gyermekért felelősséget nem tudunk vállalni, mivel az óvónő nem is tud a gyermek megérkezéséről.

 

5.1.2 A szülő minden esetben ellenőrizze, hogy a gyermeke ne hozzon be az óvodába olyan tárgyat, amely baleset forrása lehet (gyufa, kés, tű, mobiltelefon…).

 

5.1.3 A gyermeket a szülők, ezenkívül az általuk megnevezett, írásban bejelentett felnőtt, illetve nagyobb testvér viheti haza. Ennek hiányában a gyermeket nem adja ki az óvoda!

 

5.1.4 A válófélben lévő szülők esetében a gyermek elvitelét csak bírósági végzés bemutatása után korlátozhatja valamelyik szülő a másik rovására.

 

5.1.5 Amennyiben a gyermekért nem jönnek az óvodába 16³⁰ -ig, az ügyeletes óvónő kötelessége először telefonon keresni a szülőt, majd ha ez nem vezetett eredményre, a Gyermekjóléti Központot kell értesíteni.

 

5.2. Az óvodába járási kötelezettség

 

Az ötödik életévét betöltött gyermek számára kötelező a délelőtti foglalkozásokon való részvétel. A foglalkozások ideje a nagycsoportban szeptember 15-től, vegyes csoportokban október 1-től, kis csoportban november 1-jétől kezdődnek.

 

5.3 A foglalkozásokról való távolmaradás, hiányzás megkérésének, indoklásának és egészségügyi igazolásának szabályai

 

5.3.1 Betegség miatti hiányzás esetén csak orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát a gyermek.

 

5.3.2 Egyéb esetben, amennyiben a szülő három napnál hosszabb ideig (üdülés, külföldön való tartózkodás…) nem kívánja az óvodát igénybe venni, az intézmény vezetőjétől írásban szükséges engedélyt kell kérni.

 

5.3.3. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

 

a)      a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába,

b)      a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,

c)      a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

 

5.4 A gyermekek otthonról behozott tárgyainak, játékainak szabályozása

 

Az óvodának a Nkt. 25. § (3) bekezdése szerint lehetősége van az óvodai élet gyakorlásához nem szükséges eszközök, tárgyak bevitelét megtiltani, korlátozni vagy feltételekhez kötni, így előírhatja a bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.

 

Behozható tárgyak: kiscsoport első három hónapjában olyan személyes szőrös kisállat, takaró, párna…, amely a gyermek elalvását és az otthontól való elszakadást segíti, megkönnyíti.

 

Nem hozható be az óvodába: cumisüveg, cumi, otthoni játékok, ékszerek, drága ruhadarabok. Amennyiben ez mégis megtörténik, az óvónő ezeket elveszi a gyermektől, biztonságba helyezi, és hazamenetelkor átadja a szülőnek.

 

5.5 A gyermekek nagyobb csoportjának meghatározása

 

Nagyobb csoport lehet:

·         az azonos csoportba járó, ugyanahhoz a két óvónőhöz tartozó gyermekek csoportja, az életkortól függetlenül, amennyiben vegyes csoportról van szó;

·         az azonos életkorú gyermekek csoportjától függetlenül, például az óvodát kezdő, illetve az iskolába menő gyermekek csoportja;

·         külön, speciális foglalkozásokon részt vevő gyermekek csoportja, például a fejlesztő, felzárkóztató, logopédiai, gyógytorna foglalkozásokon részt vevő gyermekek csoportja;

·         az önköltséges tanfolyamokon részt vevő gyermekek csoportja (úszás, torna, kézügyesség, nyelv…).

 

 

VI. Szülők az óvodában

 

1. A szülők jogai és kötelességei

 

1.1 A szülő jogai

 

1.1.1. A szülő joga a szabad óvodaválasztás (állami, egyházi, magán). Az óvodaköteles gyermek felvételét a kijelölt óvoda csak helyhiány miatt utasíthatja vissza. A körzeti óvodának helyhiány esetén segítenie kell az öt évesnél nagyobb gyermek elhelyezését, különösen akkor, ha a gyermek:

 

·         hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű,

·         a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §-a szerint jogosult a napközbeni ellátás igénybevételére,

·         felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.

 

1.1.2. A szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A házirend egy példányát a beiratkozáskor betekintés céljából át kell adni a szülőnek.

 

1.1.3. Joga, hogy saját gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a gyermek neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.

 

1.1.4. Az intézmény vezetője és a pedagógus hozzájárulásával részt vehet a foglalkozásokon.

 

1.1.5. Kezdeményezheti szülői szervezet, óvodaszék létrehozását, és abban tevékenyen közreműködhet.

 

1.1.6. Az óvodai szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

 

1.1.7. Megállapításairól tájékoztathatja az intézmény nevelőtestületét és a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, és az adott kérdés megtárgyalásakor, mint a szülői szervezet képviselője, tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten.

 

1.1.8. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – anyagi támogatást kapjon.

 

1.1.9. A szülőnek az óvodai élet szervezésével kapcsolatos észrevételét, írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, és az óvodaszék megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül, az óvodaszéktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kap.

 

1.1.10. A szülőt megilleti az a jog, hogy személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.

 

1.2. A szülő kötelességei

 

Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és legalább fél évenként írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.

·         Ha a gyermeket nevelő óvodapedagógus a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének elérése érdekében indokoltnak tartja a pedagógiai szakszolgálat igénybe vételét, az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt a kötelességekről, továbbá a kötelességek nem megfelelő teljesítéséből eredő következményekről.

·         Amennyiben a szülő az óvoda döntésében foglaltaknak önként nem tesz eleget, az óvoda vezetője az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint (4) bekezdésében foglaltak alapján, a szülői egyet nem értést alátámasztó nyilatkozat megküldésével értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt

 

1.2.1. A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon a gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről.

 

1.2.2. Kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke zavartalan és rendszeres óvodába járását. A közoktatási törvény 24. § (3) pontja értelmében, amikor a gyermek betölti az ötödik életévét, a nevelési év első napjától (szeptember 1.) óvodakötelessé válik, mely szerint napi négy órán keresztül, a szervezett foglalkozások idején óvodai nevelésben kell részesülnie.

Amennyiben a szülő másik óvodába kívánja vinni a gyermekét, az új óvoda igazolását meg kell kérni. Visszajelzés hiányában értesíteni kell az illetékes jegyzőt.

 

1.2.3. Kötelessége, hogy figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, és a tőle elvárható módon segítse a fejlődés folyamatát, valamint a gyermek közösségbe való beilleszkedését, a közösségi élet szabályainak elsajátítását.

 

1.2.4. Rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre az együttnevelés érdekében a szükséges tájékoztatást adja meg.

 

1.2.5. Tartsa tiszteletben az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. A pedagógus, valamint az ő munkáját segítő alkalmazottak a nevelői-oktatói munka, illetve a gyermekekkel összefüggő tevékenysége során büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személyeknek számítanak.

 

 

2. A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása

 

Az óvodánkba járó gyermekeket arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el pajtásaik egyéniségét, másságát, tudják kifejezni magukat, de legyenek képesek alkalmazkodni is. Az esetleges konfliktusokat ne durvasággal, erőszakkal, árulkodással oldják meg. Ezen törekvésünk sikerességének érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben.

 

Például:

·         ne tegyenek a gyermek előtt indulatos, negatív megjegyzéseket mások gyermekére, annak származására, az óvodára, az ott dolgozó felnőttekre;

·         ne biztassák gyermeküket verekedésre, még ha előző nap a gyermeküket érte is esetleg sérelem.

 

3. A nevelőkkel való kapcsolattartás, együttműködés lehetőségei

 

A szülőknek lehetőségük van arra, és azt mi igényeljük is, hogy az óvodában folyó pedagógiai munka kialakításában a megfelelő fórumokon aktívan vegyenek részt, ötleteikkel segítsék elő a közös gondolkozást. Annak érdekében, hogy a gyermekeket a nekik legmegfelelőbb módszer szerint neveljük, szükség van igazi, valós együttműködésre, nyitottságra és őszinteségre. Komolyabb probléma, konfliktus, ellentét esetén mindenképpen keressék fel az óvónőt, illetve az óvoda vezetőjét, és velük közösen próbálják megoldani a konkrét helyzetet. Az együttműködésre alkalmas fórumok:

 

·         szülői értekezletek,

·         játszódélutánok,

·         nyílt napok,

·         közös rendezvények ( föld napja, gyermeknapi kerti-parti ),

·         fogadóórák (vezetői, óvónői),

·         az óvónővel való rövid, esetenkénti megbeszélések.

 

Kérésünk, hogy reggel és hazavitelkor a néhány mondatos információcserén túl se a gyermekkel kapcsolatos, se magánjellegű beszélgetés miatt az óvónő figyelmét a gyermekekkel való foglalatossága közben hosszabb időre ne vonják el, mert az előidézheti baleset kialakulását, és zavarhatja a nevelés-oktatás folyamatát, továbbá telefonhívással sem zavarják a napirendet.

 

Ggyermekükkel kapcsolatban információt, tájékoztatást csak a gyermek saját óvónőitől vagy az óvodavezetőtől kérjenek. Az óvodatitkár, a dadusok, pedagógus asszisztensek  nem illetékesek.

 

4. Az óvoda helyiségeinek (csoportszobáinak, konyhájának, WC-jének) és udvarának a szülők általi használatának rendjét az ÁNTSZ-előírásoknak és a helyi szabályozásoknak megfelelően alakítjuk. Az intézmény egész területén, beleértve az óvoda udvarát is, tilos a dohányzás!

 

5. Az étkezési térítési díj befizetésének és lemondásának rendje

 

5.1. Az étkezési díjak befizetése minden hónapban az előzetesen kijelölt napokon (mely időpontok a bejáratnál és a csoportokban elhelyezett faliújságon kifüggesztve találhatók), az óvoda titkári irodában készpénzben történik.

 

5.2. Hiányzás esetén a következő napi étkezés lemondható 9 óráig. A lejelentés 24 óra múlva lép életbe, és a következő befizetéskor írható jóvá. A lejelentés elmulasztása esetén a térítési díj visszafizetésére nincs lehetőség.

 

5.3. A fizetési kötelezettség elmulasztása miatt a gyermek óvodai ellátása nem szüneteltethető!

 

 

VII. Pedagógiai munka az óvodában

 

1. Az óvoda mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítanunk a gyermek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen

 

a)      az egészséges táplálkozás,

b)      a mindennapos testnevelés, testmozgás,

c)      a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek megelőzése,

d)     a bántalmazás és az óvodai erőszak megelőzése,

e)      a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,

f)       a személyi higiéné területére terjednek ki.

 

2. Az óvodai életet, a foglalkozásokat óvodánknak oly módon kell megszerveznie, hogy a szülők és a fenntartó igényeinek megfeleljen, és a szakmai követelményekben megfogalmazott színvonalon eleget tudjon tenni a gyermekek nevelésével és ellátásával, gondozásával összefüggő feladatainak. Az óvoda saját pedagógiai programja bármikor megtekinthető az óvoda honlapján, vagy elkérhető a vezetőtől.

 

3. Óvodánk kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése.

 

4. Nevelési alapelveink szerint törekszünk arra, hogy az általunk nevelt gyermekek sokoldalúan, harmonikusan fejlődjenek. Személyiségük kibontakoztatásakor figyelembe vesszük életkori sajátosságaikat és egyéni képességeiket. Nevelésük során a gyermek mindenek felett álló érdekeit tartjuk szem előtt.

 

 

VIII. Egyéb, az intézmény biztonságát garantáló szabályok

 

1. Az óvoda bejárata napközbeni zárásának rendje a bejárati ajtón, mindenki számára jól látható helyen olvasható.

Reggel: 8¹⁵– 12³⁰-ig,

Délután: 13 – 14³⁰-ig

 

2. A vezető szabályozza az óvoda épületében való tartózkodást, amely előírás a szervezeti és működési szabályzatban található meg.

 

3. A vezető intézkedése a reklám jellegű anyagok elhelyezéséről: a vezetői engedély megkérése után, csakis az óvoda profiljával, tevékenységével, működésével kapcsolatos, illetve azzal összefüggő reklámszövegek, anyagok kerülhetnek ki az óvoda hirdetőtáblájára.

 

4. Az óvoda épületének hasznosítása egyéb célokra: a fenntartó engedélye alapján, amennyiben az alapító okiratban a hasznosítás mint vállalkozási tevékenység szerepel, megfelelő szabályozás és a feltételek kialakításával lehetőség van az épület egyes helyiségeinek hasznosítására.

 

5. Fontos és betartandó előírás, hogy az intézmény területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, ilyen jellegű tevékenység nem folytatható.

 

6. Az óvoda területén nincs az előírásoknak megfelelő, a dohányzásra kijelölhető, erre alkalmas helyiség, ezért a dohányzás az intézmény teljes területén tilos. Tilos továbbá az óvoda területén az alkohol- és a drogfogyasztás.

 

7. Az óvoda területén ügynöki és kereskedelmi tevékenység nem folytatható, kivéve az óvoda által szervezett rendezvényen.

 

8. A tűz- és bombariadó esetén szükséges teendők felsorolását az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

 

9. A házirend az óvodába járáshoz nem szükséges dolgok bevitelét (otthoni eszközök, játékok) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.

 

10. Anyagi felelősség esetén pontosan meg kell határozni, hogy mi az óvoda és mi a szülő felelőssége.

 

11. Megbotránkoztató viselkedés (pl.: alkoholos állapot) esetén az óvoda dolgozói felszólíthatják a helytelenül viselkedő személyt az óvoda elhagyására.

 

IX. A házirend nyilvánossága, megismerése

 

Az SZMSZ mellett a házirendet is nyilvánosságra kell hozni, valamint egy példányát a gyermekét beíratni kívánó szülő kezébe kell adni.

 

A házirend nyilvánosságra hozatala a szülői értekezleteken történik, majd a megismerhetőség folyamatos biztosítása érdekében az intézmény épületében kifüggesztjük.

 

X. Záró rendelkezések

 

 

 

A házirend módosítására javaslatot tehet bármely pedagógus, fenntartó, a szülők munkaközössége, illetve az óvodaszék.

 

A házirend elkészítéséről és közzétételéről mint óvodavezető gondoskodom.

 

 

XI. Legitimációs záradék

 

A Nkt. 25. § szerint a köznevelési intézmény házirendjét a nevelőtestület az óvodaszék véleményének kikérésével fogadja el. A házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A házirend nyilvános.

 

1. Elfogadó határozat

 

A intézmény nevelőtestülete a házirend tartalmát megismerte, nevelőtestületi értekezleten megvitatta, és a módosítását elfogadta.

 

 

 

 

 

 

 

 

Keresés