Szervezeti és Működési Szabályzat

 

NEVE:    ÓZDI BÉKE TELEPI ÓVODÁK

 

               ÓZDI BÉKE TELEPI ÓVODÁK ÁRPÁD VEZÉR ÚTI 

               TAGÓVODÁJA         

 

SZABÁLYZAT TÍPUSA:     ÓVODAI SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI                       

                                           SZABÁLYZAT

 

INTÉZMÉY SZÉKHELYE ÉS CÍME:    ÓZD, ÚJVÁROS TÉR 2.

 

INTÉZMÉNY OM AZONOSÍTÓJA:    028524

 

 

INTÉZMÉNY FENNTARTÓJA:    ÓZD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

 

 

INTÉZMÉNY VEZETŐJE:    BINDER-PAP GABRIELLA

 

 

INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTES:    SZILÁGYINÉ EKE TÜNDE

 

 

TAGÓVODA VEZETŐ:    KOVÁCSNÉ PIRKA EDINA

A nevelőtestület elfogadta: 2015. augusztus 14.

 

Kelt: Ózd, 2013. augusztus 28.

 

 

 Készítette: Binder- Pap Gabriella óvodavezető

 

                          

I. Általános rendelkezések, az alapító okiratban foglaltak részletezése

 

[2008. évi XV. törvény, 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 13/A]

 

1. Az intézmény neve és székhelye

 

Ózdi Béke Telepi Óvodák

3600. Ózd, Újváros tér 2.

 

2. Az intézmény alapítója és fenntartó szerve

 

Ózd Város Önkormányzata

Ózd Város Önkormányzata

 

Az intézmény bélyegzőinek lenyomata

 

Hosszú bélyegző 1 db                                                                Körbélyegző 1 db

 

A bélyegzők az intézmény lemezszekrényében tartható.

 

Használhatja:

·         vezető,

·         helyettes,

·         titkár.

·         pedagógiai asszisztens ( élelmezés vezető )

 

3. Az intézmény felügyeleti szerve, székhelye

 

Ózd Város Önkormányzatának Képviselő Testülete

 

4. Az intézmény felügyeleti szervének vezetője:

 

Janiczak Dávid Polgármester

 

5. Az intézményalapító okiratának száma, kelte

 

Az intézménymódosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályos alapító okiratának   száma:    279/2011. (X.20.) KH

 kelte:    2011.10.20.                      

 

6. OM-azonosító:    028524

 

7. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszám

 

11734121-16676914

 

8. Az intézmény jogállása

 

Önálló jogi személy

 

9. Az intézmény típusa

 

Napközi otthonos óvoda.

Az intézmény a képviselő-testület által jóváhagyott helyi nevelési program szerint látja el hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig – legfeljebb hétéves korig – az óvodai nevelés és iskolai életmódra felkészítés feladatait.

 

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

 

10. Az intézmény működési területe

 

Az óvoda feladat ellátási kötelezettsége a fenntartó által jóváhagyott körzetben, Kissikátor település közigazgatási területe, másodlagosan a körzet területén munkahellyel rendelkező szülők, közigazgatási területén lakó vagy tartózkodó óvodáskorú gyermekek óvodai nevelésére, iskolai életmódra való felkészítésére terjed ki. Ezt meghaladóan üres férőhelyeivel a szabad óvodaválasztás érvényesítését szolgálja.

 

11. A felvehető gyerekek maximális száma

 

Ózdi Béke Telepi Óvodák 205 fő

Árpád vezér úti Tagóvoda 100 fő

 

12. Az intézmény tevékenységi köre, szakfeladatainak száma

 

12.1 Alaptevékenysége

 

851011	óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés (nem sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése és iskolai életmódra felkészítő foglalkozása, beleértve a szükséges logopédiai, dyslexia-megelőző és felzárkóztató foglalkozásokat, az étkezés ideje alatti átfedési időt és rendszeres egészségügyi felügyeletet is)
851012	sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása (testi, érzékszervi, értelmi, beszéd fogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességgel küzd,  valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességgel küzd)
562912	óvodai intézményi közétkeztetés

 

 

12.2 Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő és kisegítő tevékenysége

 

856099	egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
882129	egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások
561000	éttermi, mozgó vendéglátás
562917	munkahelyi étkeztetés
890441	rövid időtartamú közfoglalkoztatás
890442	bérpótló juttatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása
890443	egyéb közfoglalkoztatás

 

 

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

 

13. Az intézmény vagyona

 

8415/13/14.  helyrajzi számú 6555 m²  felépítményes ingatlan ingyenes használata, valamint vagyonértékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések stb.) állóeszközleltár szerint. ( Ózdi Béke Telepi Óvodák 3600. Ózd, Újváros tér 2.)

 

8137.  helyrajzi számú 2397 m²  felépítményes ingatlan ingyenes használata, valamint vagyonértékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések stb.) állóeszközleltár szerint. ( Ózdi Béke Telepi Óvodák Árpád vezér úti Tagóvoda)

 

14. Az intézményi vagyon feletti rendelkezési jogosultság

 

Az intézmény működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak az alapító tulajdonát képezik. Az intézmény vagyonát az intézmény vezetője működteti. Az épület csak az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátására szolgál.

A zavartalan működtetés biztosítása mellett, az alaptevékenység sérelme nélkül az óvoda helyiségei – az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 94/KH/1996.(VIII.28.) számú önkormányzati rendelet betartásával – hasznosíthatók, de el nem idegeníthetők.

 

15. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje

 

Az intézmény vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit pályázat útján Ózd Város Önkormányzat képviselő-testülete bíz meg.

 

16. Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok

 

·         a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény

·         az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló, módosított 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet

·         a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény

·         a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet

·         A Nemzeti köznevelési törvény /NKt.8.§(2)/ 3 éves kortól kötelező óvodába járást ír elő.

 

A működésre vonatkozó egyéb jogszabályok, különösen:

·         a közoktatásról szóló törvény végrehajtására kiadott, többször módosított 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet

·         a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

·         az 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet

·         a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztésről szóló 3/2002. (II. 15.) OM-rendelet

 

17. Az alap- és kiegészítő tevékenység forrásai

 

Az intézmény alap-, kisegítő és kiegészítő tevékenységének forrását az Ózd Város Önkormányzata a mindenkori költségvetésében biztosítja.

 

18. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok

 

(közszolgáltató költségvetési szerv, önállóan működő költségvetési szerv)

 

[Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet 15. § (4) a) és a (6) bekezdései szerint meghatározott] költségvetési szerv, mely besorolás nem érinti az intézmény szakmai önállóságát. A személyi előirányzat felett teljes rendelkezési jogkörrel bír, a dologi előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságát a Gazdasági Ellátó Központ intézménnyel együtt gyakorolja. A pénzügyi feladatokat Gazdasági Ellátó Központ intézmény látja el. A munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét külön megállapodás szabályozza.

 

A gazdálkodási jogkörrel kapcsolatos további szabályokat a Megállapodás tartalmazza.

 

19. Feladatmutatók megnevezése és köre

 

Feladatmutató megnevezése	Köre
Óvodai nevelés, iskolai életmódra való felkészítés; a gyermekek létszáma, csoportszám	Az óvodába felvett gyermekek
Intézményi közétkeztetés · éves élelmezési napok száma (nap/év)	Az óvodában étkező gyermekek, az étkeztetést igénybe vevők létszáma
28/2011.(VIII.3. NGM rendelet Pedagógus-szakvizsga és –tovább képzés	Az óvodában közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak

1. vezető beosztások

2. alkalmazotti közösség

3. nevelőtestület

4. szakmai munkaközösség

5. alkalmazotti közösség tagjai, nem pedagógus közalkalmazottak

6. közalkalmazotti tanács

 

 

II. A működés rendje

 

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban köteles rögzíteni a működés rendjét, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét.

 

1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása

 

[11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés a) pont]

 

Az óvoda hétfőtől péntekig tartó, ötnapos munkarenddel egész éven át folyamatosan működik.

A székhely óvoda nyitvatartási idő napi 11 óra: reggel 5.30 órától 16.30 óráig.

Tagóvoda: nyitvatartási idő napi 11 óra reggel: 5.30 órától 16.30 óráig

 

Az óvoda üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt – esetenként karácsony és újév között – szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás.

A nyári zárás időpontjáról a szülőket április hó 1-ig tájékoztatjuk, ennek tudomásulvételét aláírásukkal igazolják.

Az óvoda zárva tartási ideje alatt a szülő kérésére a gyermeket az erre kijelölt óvodában kell elhelyezni. Az óvodazárást megelőző 14 nappal összegyűjtjük a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket a gyermekeket fogadó óvodáról a zárást megelőzően tájékoztatjuk. A nevelés nélküli munkanapról a szülőket 7 nappal előtte tájékoztatjuk.

A nevelés nélküli munkanapról a szülőket szeptemberben, az éves munkatervben foglaltak alapján tájékoztatjuk.

Az óvoda zárva tartási ideje alatt kéthetente egy alkalommal – külön megállapított beosztás szerint –szerdai napokon reggel 8... órától ...13... óráig ügyeletet tartunk

A hivatalos ügyek intézése az óvodatitkár irodájában történik.

Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi.

Az intézmény nyitvatartási idején belül egy intézkedési jogkörrel rendelkező vezető az intézményben tartózkodik.

Akadályoztatása esetén intézkedni hivatott a székhely óvodában Kocsik Sándorné.

A tagintézményben Lestál Margit és Vasas Béláné.

 

2. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel

 

[11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés c) pont]

 

A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az intézményben.

Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az intézményvezetőnek/helyettesének jelenti be.

A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézmény vezetőjével történt egyeztetés szerint történik.

Az óvodai csoportok látogatását más személyek részére kivételes és indokolt esetben az óvodavezető engedélyezi.

Az ételszállítás a tagóvodában a konyhához tartozó bejáraton keresztül a megállapodás szerinti időben történik. 

A konyhában csak az oda beosztott alkalmazottak tartózkodhatnak.

Az intézmény által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az intézmény helyiségeinek használati rendjét az intézmény vezetője állapítja meg.

 

3. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolása

 

[11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 20. §, 20/A §, 27/B §, 28. §] részletesen az óvoda házirendjében található.

20/ 2012.(VIII.31.) EMMI- rendelet módosításáról szóló32/2015. (VI.19.) EMMI- rendelet

 

4. Az óvodai (jogviszony) elhelyezés megszűnésének általános szabályai

 

[1993. évi LXXIX. törvény 74. §] részletesen az óvoda házirendjében található

 

5. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

 

[11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés j) pont]

 

Az ünnepélyek, megemlékezések csoportonként, illetve közösen szervezhetők.

Lehetőség szerint a belső termek is az ünnepekhez méltó díszítést kapnak.

Az ünnepet – kellő időt biztosítva a felkészülésre – az óvónő a gyerekek számára érthető tartalommal, formával tegye emlékezetessé, bensőségessé.

A gyermekközösséggel kapcsolatos megemlékezéseket, hagyományokat különböző szervezési formában az éves óvodai munkaterv tartalmazza, amit az óvónők saját csoportjukban egyedivé alakítanak, konkretizálnak.

 

A gyerekek hagyományos ünnepei az intézményben:

·         Farsang

·         Húsvét

·         Anyák napja

·         Gyereknap

·         Pedagógusnap

·         Mikulás

·         Advent

Természettel kapcsolatos ünnepek:

 

·         állatok világnapja

·         föld, víz napja

·         madarak és fák napja

 

Az intézményi szervezés igyekszik lehetővé tenni, hogy nyílt rendezvényeken a szülők együtt ünnepelhessenek gyermekeikkel.

A helyi nevelési programban nem szereplő kirándulásokkal, mozi-, színház-, múzeumlátogatásokkal kapcsolatos kiadásokat a szülők fizetik (előzetes megbeszélés alapján). A kiránduláshoz a szülő/gondviselő írásos beleegyezése szükséges.

 

 

A testület hagyományos ünnepei, eseményei:

·         nyugdíjba menő munkatárs búcsúztatása,

·         munkába lépők köszöntése,

·         pedagógusnap,

·         közös kirándulás (év elején és végén 1, illetve 1-2 napos),

·         advent.

 

Hagyományos rendezvényeink:

·         évzárásként közös nagy kirándulás csoportonként (csoport-szülők),

·         föld napján az egészségért (szülők- gyermekcsoportok)

·         gyermeknapi kerti-parti

·         nyíltnapok

 

Az intézmény hagyományápolásának körébe tartozó konkrét események, rendezvények nevét a helyi pedagógiai program tartalmazza.

 

A hagyományápolással kapcsolatos feladatok:

·         A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata.

·         A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglevő hírnevének megőrzése, illetve növelése.

·         A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak.

 

A hagyományőrzés eszközei:

·         ünnepségek, rendezvények,

·         egyéb kulturális versenyek,

·         egyéb sportversenyek,

 

 

Az intézmény hagyományai érintik:

·         az intézménnyel jogviszonyban álló gyermekeket,

·         a dolgozókat,

·         a szülőket.

 

 

A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény:

·         jelképhasználatával (például zászló, jelvény),

·         a gyermekek ünnepi (egyenruha) viseletével,

·         az intézmény belső dekorációjával.

 

A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

 

 

6. A reklámtevékenység szabályai

 

2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól. Általános reklámtilalmak és reklámkorlátozások 7. § (1), (4) bekezdés

 

(1) Tilos az olyan reklám, amely erőszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönöz.

(4) Gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben, óvodában, általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység. E tilalom nem vonatkozik az egészséges életmódra és a környezet védelmére neveléssel összefüggő, továbbá a közéleti és kulturális tevékenység vagy esemény, valamint az oktatási tevékenység reklámjára, valamint az ilyen tevékenységet folytató, illetve ilyen eseményt szervező vagy annak megvalósulásához bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás nevének, védjegyének vagy egyéb megjelölésének az adott tevékenységgel, eseménnyel közvetlenül összefüggő megjelenítésére.

 

Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az a gyerekeknek szóló egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális,

oktatási tevékenységgel függ össze.

A reklámok elhelyezésére, terjesztésére kizárólag az intézményvezető adhat engedélyt.

 

7. A pedagógiai munka belső ellenőrzése

 

[11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés b) pont]

 

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése.

Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása.

Az ellenőrzési tervet az óvodavezető-helyettes és a szakmai munkaközösség javaslatai alapján az óvodavezető készíti el.

Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területét, módszerét és ütemezését.

Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni (az éves munkaterv része).

Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt.

 

Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:

·         az intézményvezető-helyettes,

·         tagóvoda vezető

·         a szakmai munkaközösség, és

·         a szülői szervezet is.

Az intézményvezető minden pedagógus, óvodapszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során.

 

Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja:

·         az intézményvezető-helyettest,

·         tagóvoda vezetőt

·         a szakmai munkaközösség vezetőjét,

·         a gyermekvédelmi felelőst,

·         a szakértői névjegyzékben szereplő szakértőt.

 

Az ellenőrzés formái:

·         nevelőmunka gyakorlatának ellenőrzése,

·         beszámoltatás,

·         írásbeli dokumentációk ellenőrzése,

·         speciális felmérések, vizsgálatok.

 

Az ellenőrzés tapasztalatait az érintettekkel ismertetni kell, akik arra írásban észrevételt tehetnek.

A tanévzáró értekezleten értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

 

8. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

 

[11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés m) pont]

 

A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy az óvodába járó gyermekek évenként legalább egyszer óvodaorvosa és védőnője végezzen.

 

Az egészségügyi ellátás:

·         az óvodai gyermekorvos és

·         a védőnő

együttes szolgáltatásából áll.

 

 

Az intézménnyel jogviszonyban lévő gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az intézménybe járó orvos és védőnő látja el.

A körzeti védőnő havonta és szükségszerűen látogatja az intézményt.

 

Az intézményvezető feladatai az egészségügyi ellátás keretében:

·         biztosítja az orvosi és védőnői munka feltételeit,

·         gondoskodik a szükséges pedagógusi felügyeletről, és

·         szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről.

 

 

 

A szülők jogait, kötelezettségeit a fenti időpontra vonatkozóan a házirend tartalmazza.

 

Az intézmény működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat be kell tartani (fertőző gyerekek elkülönítése, csak a szülő érkezéséig, illetve a legszükségesebb ideig tartózkodhatnak az óvodában).

 

Fertőző gyerekbetegség esetén a szülőnek az intézményt értesíteni kell.

Fertőző megbetegedésről a szülőket értesítjük (faliújságon).

Az intézményben a további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra.

 

 

9. Intézményi védő, óvó előírások

 

[11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) n)]

 

Általános előírások

 

A gyermekekkel

·         az óvodai nevelési év, valamint

·         szükség szerint például az első foglalkozás, kirándulás előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat.

 

Védő-óvó előírás:

·         az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás,

·         a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,

·         a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése.

 

A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni.

Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.

Az intézmény házirendjében kell meghatározni azokat a védő-óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.

A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat.

A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni, szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről.

A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az óvodát. Azt, hogy a gyermek egészséges, orvosnak kell igazolnia.

Minden pedagógus feladata, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

 

Fentiek érdekében:

·         Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformákat.

·         Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni, és a játékszert annak megfelelően alkalmazni.

·         Az intézmény dolgozói házi készítésű vagy használatú elektromos berendezéseket az intézménybe nem hozhatnak be.

·         Az óvoda dolgozói csak olyan játékot, eszközt hozhatnak be az óvodába, amelyek a gyermekek és dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyeztetik. Az óvodában történő használatukra előzetes bemutatás után az óvodavezető ad engedélyt. A nem engedélyezett játékot és eszközt az óvodából történő kivitelig – a munkanap végéig – az óvodavezető által kijelölt szekrénybe kell zárni.

·         Ittas szülőnek, illetve hozzátartozónak gyereket nem adunk ki.

·         A gyerekek intézményen kívüli kísérése esetén 5-10 gyerek után egy óvodapedagógust és egy dajkát kell biztosítani.

 

Gyermekbaleset estén az intézmény dolgozóinak feladata:

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 169.§ alapján

 

A gyermekek felügyeletét ellátó nevelőnek a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:

·         A sérült gyereket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia.

·         A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie.

·         Minden gyermeki balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az intézményvezetőnek.

 

E feladatok ellátásában a gyermekbaleset helyszínén jelenlévő nevelőknek is részt kell vennie.

A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várni az orvosi segítséget.

Az intézményben történt balesetet, sérülést az intézményvezetőnek (az általa megbízott személynek) ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

A gyermekbaleset kivizsgálásába, ha a szülői szervezet igényli, be kell vonni a szülők képviselőjét.

Elsősegélydoboz helye: orvosi szobában

                                      

10. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

 

[11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés o) pont]

 

Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni.

 

Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően

·         haladéktalanul értesíti:

-        az érintett hatóságokat,

-        a fenntartót,

-        a szülőket;

·         megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amely a gyermekek védelmét, biztonságát szolgálja.

 

Rendkívüli eseménynek számít különösen:

·         a tűz,

·         az árvíz,

·         a földrengés,

·         bombariadó,

·         egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény.

 

Bombariadó esetén az intézményvezető intézkedhet. Akadályoztatása esetén a szervezeti és működési szabályzatban szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.

Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Fegyelmezetten, a menekülési útvonalon keresztül hagyja el mindenki az épületet – különösen figyelve, hogy semmilyen berendezéshez ne nyúljunk.

Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt.

Jó idő esetén a környező játszótérre visszük a gyerekeket.

Az intézményvezető a szomszédos általános iskolával dolgoz ki együttműködést a gyermekek bombariadó esetén történő ideiglenes elhelyezéséről.

A tűz oltásában mindenki köteles részt venni, kivéve azokat, akik a gyermekek felügyeletét látják el.

Rendkívüli eseményt, bombariadót az intézményvezető a szükséges és elengedhetetlen intézkedések megtétele után a fenntartó felé haladéktalanul jelentenie kell. Az esemény után az intézményvezető írásos jelentést küld a fenntartónak, mely tartalmazza az esemény leírását, a megtett intézkedéseket, az elhárítás módját és időtartamát és az esetleges következményeket.

 

11. Az intézményben történő dohányzás szabályozása

 

[1999. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdés b) pont]

 

Az intézmény területén tilos a dohányzás!

 

12. A kiemelkedő munkáért megállapítható kereset kiegészítés (kollektív szerződés hiányában) feltételei

 

[1993. évi LXXIX. törvény 118. § (10) bekezdés]

 

A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés a közoktatási intézmény valamennyi alkalmazottja részére megállapítható évenként egy alkalommal, meghatározott időre.

Odaítélésének szempontjai:

·         átmeneti többletfeladat ellátásáért az intézmény és az alkalmazotti közösség előzetes megállapodása szerint,

·         kiemelkedő munkateljesítmény eléréséért a közalkalmazotti tanács véleményét is figyelembe véve,

·         az intézmény minőségfejlesztési munkájában való részvételért

 

 

III. A belső kapcsolattartás rendje, formája

 

1. A vezetők közötti feladatmegosztás

 

[217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 10. § (5) bekezdés j) pont]

 

1.1 Óvodavezető

 

Az óvoda egyszemélyi felelős vezetője.

 

Az óvodavezető

·         felel:

—   az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,

—   a takarékos gazdálkodásért,

—   a pedagógiai munkáért,

—   a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,

—   a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

—   a gyermekbalesetek megelőzéséért,

—   a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,

—   a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért,

—   a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért,

—   az ellenőrzési, mérési, értékelési program működtetéséért,

·         gyakorolja a munkáltatói jogokat,

·         dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe,

·         az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja,

·         rendkívüli szünetet rendel el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más előreláthatatlan ok miatt a nevelési intézmény működése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna.

Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell,

·         felel a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért,

·         felel a nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért.

 

Az óvodavezető kizárólagos hatáskörébe tartozik:

·         a nevelőtestület vezetése,

·         a pedagógiai munka irányítása,

·         a tanügy-igazgatási döntések meghozatala,

·         a munkáltatói döntések meghozatala,

·         a kötelezettségvállalás,

·         a kiadmányozási jogkör gyakorlása,

·         közvetlenül irányítja az óvodavezető-helyettest, az óvodatitkárt, a technikai vagy kisegítő alkalmazottakat,

·         fenntartó előtti képviselet.

 

Az óvodavezető feladata:

·         a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése,

·         a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,

·         a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése,

·         a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,

·         a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, a szülői szervezettel való együttműködés,

·         a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása,

·         az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat,

·         a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatok ellátása,

·         a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár, valamint a karbantartó gondnok munkájának közvetlen irányítása,

·         az ellenőrzési, mérési, értékelési program működtetése,

·         a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megünneplése,

·         a gyermekek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése,

·         a gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli munkanapokon, ha a szülők igénylik,

·         a szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul,

·         az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint,

·         igazgatási feladatok ellátása

—   az intézménybe felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az intézmény székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte,

—   a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele,

—   a szülők értesítése az intézmény nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést a jogszabály előírja.

 

1.2 Helyettes

 

Feladata:

·         a vezetői tevékenységet az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi,

·         az intézményvezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézésével – ellátja az óvodavezető helyettesítését,

·         nevelési területen közreműködik a vezető által meghatározott tevékenység irányításában,

·         szabadságok nyilvántartása, a szabadságolási terv elkészítése.

·         havi távolléti jelentés a GEK-nek

·         KIR nyilvántartás

 

 

Felelős:

·         a házi továbbképzések megszervezéséért,

·         a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért,

·         a munkarend, munkabeosztás elkészítéséért,

·         a szülői szervezet (közösség) működésének segítéséért, valamint

·         a helyettesítési beosztás elkészítése

 

Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg.

 

1.2 Tagóvoda vezető feladatai:

 

A tagóvoda vezető felel:

-          az intézmény szakszerű és törvényes működéséért

-          a takarékos gazdálkodásért

-          a pedagógiai munkáért

-          a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért

-          a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért

-          a gyermekbalesetek megelőzéséért

-          a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért

-          a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv

-          dönt az intézmény működésével kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat-és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért

-          felel a nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért

 

 

Feladata:

-          a vezető tevékenységet az intézmény vezető közvetlen irányítása mellett végzi

-          az intézményvezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézésével – ellátja a helyettesítését

-          nevelési területen közreműködik a vezető által meghatározott tevékenység irányításában.

 

1.3 Az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

 

[11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés f) pont]

 

Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén – az azonnali döntést igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az intézményvezető-helyettes helyettesíti.

Az óvodavezető tartós távolléte esetén a kijelölt helyettes gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét – ide nem értve az évi rendes szabadságot. Amennyiben az óvodavezető évi rendes szabadsága alatt nem elérhető (például külföldön tartózkodik, vagy egyéb ok), úgy a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is a helyettes gyakorolja.

Az óvodavezető és a helyettes egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik.

Egy-egy esetben, részfeladat intézésében, illetve halasztást nem tűrő ügyekben megbízott óvónő járhat el (személyes, vagyonvédelem). A megbízás egy nevelési évre szól, a délelőtti és a délutáni műszakrendben dolgozó két óvónő részére.

Intézkedési jogkörük az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

Az óvodavezető-helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. A helyettes kiválasztása és megbízása az óvodavezető hatásköre.

 

1.4 Az óvodavezetés állandó tagjai

 

·         óvodavezető,

·         helyettes,

·         tagóvoda vezető

·         a közalkalmazotti tanács elnöke.

 

1.5 A kapcsolattartás rendje

 

·         Az óvodavezető és a helyettes heti egy alkalommal megbeszélést tartanak.

·         A vezetőséget havonta legalább egyszer össze kell hívni.

Az összehívásról a vezető gondoskodik. Az ülésekre a tárgyalt napirend függvényében meg kell hívni:

·         a szakmai munkaközösség vezetőjét,

·         a szülői szervezet (közösség) képviselőjét,

·         a közalkalmazotti tanács elnökét.

 

1.6. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

 

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje.

 

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően.

Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

·         az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

·         az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések,

·         az óvodások jogviszonyára vonatkozó bejelentések,

·         az október 1-jei statisztikai adatok.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvodai informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (pedagógiai asszisztens és a KIR kezelésével megbízott óvónő) férhetnek hozzá.

 

 

2. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

 

[11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés e) pont]

 

3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás

 

[11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés g) pont]

 

3.1 Alkalmazotti közösség

 

Az alkalmazotti közösséget az intézményben dolgozó valamennyi közalkalmazott alkotja.

 

Alkalmazotti értekezletet kell tartani:

 

·         a köznevelésről szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, a vezetői megbízással kapcsolatosak, továbbá

 

Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák, ügyintéző és műszaki, kisegítő dolgozók együttműködését.

 

3.2 Nevelőtestület

A nevelőtestületet az intézményben foglalkoztatott pedagógusok alkotják.

 

A nevelőtestület döntési jogköre:

·         a helyi pedagógiai program és módosításának elfogadása,

·         a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása,

·         a nevelési intézmény éves munkatervének elkészítése,

·         a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,

·         a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,

·         a házirend elfogadása,

·         az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,

·         a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hatodik életévét betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges engedély megadása,

·         jogszabályban meghatározott más ügyek.

 

A nevelőtestület véleményét ki kell kérni:

·         pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,

·         vezető helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt,

·         pedagógusok, gyermekek csoportbeosztásakor,

·         munkaközösség-vezetői megbízásról.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

 

 

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések

 

[11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés h) pont, 27. § (2) bekezdés]

 

A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit:

·         pedagógiai program elfogadása

·         szervezeti és működési szabályzat elfogadása

 

A nevelőtestület értekezletei:

A nevelőtestület feladatainak ellátása, a szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg.

 

A nevelési év tervezett nevelőtestületi értekezletei:

·         tanévnyitó értekezlet,

·         félévi értekezlet,

·         tanévzáró értekezlet.

 

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha

·         az óvodavezető összehívja,

·         a nevelőtestület egyharmada kéri,

·         a szülői szervezet kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadja.

 

A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.

 

3.3 Szakmai munkaközösség

A pedagógusok szakmai munkaközösséget hozhatnak létre azonos feladatok ellátására.

 

A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség irányítására, koordinálásra munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával.

A munkaközösségek évenként, az igényeknek megfelelően változhatnak.

 

Feladatai:

·         segítséget ad szakmai, módszertani kérdésekben a nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez,

·         a tagok véleményezhetik a feladatok megvalósulását, munkájuk során javaslatot tehetnek a nevelőmunka változtatására,

·         igényelheti szaktanácsadó segítségét,

·         támogatja a pályakezdő és új pedagógusok munkáját,

·         összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert,

·         végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatokat tehet a helyi nevelési program módosítására.

 

A munkaközösség-vezető feladatai és jogai:

·         összekötő a munkaközösség és az óvoda vezetője között,

·         adott témában együttműködik a szaktanácsadóval és a területgondozóval,

·         képviseli a munkaközösséget szakmai fórumokon, az intézményen belül és kívül,

·         állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait,

·         tájékoztatást ad a nevelői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban,

·         irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezletet hív össze, hospitálást, látogatást szervez,

·         ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,

·         összeállítja a nevelési program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét – mely az óvoda éves munkatervének melléklete,

·         beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről,

·         szakmai továbbképzésekre ad javaslatot,

·         véleményezi a vezetői pályázatokat.

 

Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza, amit minden tanév elején az érintett munkaközösség-vezetőkkel a vezető módosít.

 

3.5 A nem pedagógus-munkakörben alkalmazottak

·         dajka

·         óvodatitkár

·         pedagógiai asszisztens

·         konyhai dolgozó

A dajkák az óvodában önálló csoportot alkotnak. A dajkák munkaértekezleteit az óvodavezető illetve óvodavezető-helyettes hívja össze az éves munkaterv szerint és szükség szerint. Rendkívüli esetben az óvodavezető engedélyével hívható össze.

 

3.6 Közalkalmazotti tanács

(A közalkalmazotti szabály részletesen szabályozza.)

Véleményezése kiterjed:

·         a gazdálkodásból befolyó bevételek felhasználására,

·         a közalkalmazotti képzéssel összefüggő tervekre,

·         a munkarend kialakítására,

·         az éves szabadságolási tervre,

·         a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetére,

·         a munkáltató belső szabályzatának tervezetére,

·         a korkedvezményes nyugdíjazásra, a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelésekre.

 

3.7 Gyermekvédelmi felelős

Feladata:

·         koordinálja a pedagógusok prevenciós munkáját,

·         tervezi, szervezi, irányítja, végzi az intézmény gyermekvédelmi munkáját,

·         segíti az intézményvezető gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységét,

·         kapcsolatot tart a Családsegítő Szolgálattal, Gyerekjóléti Központtal és a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményekkel.

A szülőket tanév elején tájékoztatni kell a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy hol, milyen időpontban kereshető fel.

Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.

 

4. A vezetők, valamint az óvodai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formái és rendje:

Esetenkénti megbeszélések, rendezvények, fogadó óra, a nevelési évben 2 alkalommal tájékoztató jellegű értékelés.

[11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés g) pont]

Az intézmény szülői szervezetét a csoportok szülői közösségei alkotják. A kapcsolattartás rendjét az általuk megalkotott és az intézmény vezetése által is elfogadott szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az óvodai csoportok szülői szervezetit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Minden csoportban külön szülői szervezet működik élükön az elnökkel és az őt segítő aktívákkal. A szülői szervezetek meghatározott munkaterv szerint működnek, a munkaterv része az óvoda munkatervének. Az elnökkel az óvodavezető tartja a kapcsolatot. Javaslataikat a csoportban választott elnök segítségével juttatják el az óvoda vezetőjéhez. Az SZSZ vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata, a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított.

 

IV. Külső kapcsolatok

 

[11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 4. § (1) bekezdés i) pont]

 

1. Gyermekjóléti Központtal

 

Az intézmény szokásos kapcsolattartásán kívül azonnal felveszi a kapcsolatot, ha:

·         a gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja,

·         a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megoldani,

·         esetmegbeszélésre tart igényt,

·         a szolgálat beavatkozását szükségesnek ítéli.

 

A rendszeres kapcsolattartás szervezése, felügyelete, irányítása az intézményvezető vagy az általa megbízott személy feladata. Megbízott személy esetén legalább havi rendszerességgel konzultáció/beszámolás szükséges az intézményvezetővel.

 

 

2. Nevelési Tanácsadóval

 

Az intézmény a gyermek fejlesztése, gondozása érdekében szükség szerint közreműködik a Tanácsadó vezetőjével, munkatársaival. Az együttműködésért a gyermekkel közvetlenül foglalkozó pedagógus, valamint a gyermekvédelmi felelős közös felelősséggel tartoznak.

 

3. Egészségügyi Szolgáltatóval

 

Az intézmény folyamatos kapcsolatot tart az óvodaorvossal és a védőnővel, a körzeti rendelőintézettel.

A kapcsolat formáját, módját az intézményben jelentkező jogos igények szerint célszerű rendezni.

Az óvodaorvos, védőnő elérhetőségét, az intézményi és a rendelőintézeti rendelési időt az orvosi szoba ajtajára ki kell függeszteni, valamint a nevelési év első szülői értekezletén ki kell hirdetni.

 

4. Fenntartóval

 

A kapcsolattartás folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:

·         intézmény átszervezése, megszüntetése,

·         intézmény tevékenységi körének módosítása,

·         intézmény költségvetésének megállapítása, módosítása, végrehajtása.

 

A kapcsolattartása formái:

·         szóbeli tájékoztatás,

·         írásbeli utasítások, beszámolók,

·         egyeztető tárgyalások

 

Külső kapcsolatok még: más közoktatási intézmények, OKM, OH, intézményt támogató szervezetek. A kapcsolattartás szabályait az intézmény belátása szerint érdemes szabályozni.

 

 

V. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága

 

 

[11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 8. § (1)–(5) bekezdés]

 

 

a)      Az intézmény helyi nevelési/pedagógiai programját, a házirendet, a szervezeti és működési szabályzatot a szülők a titkári szobában megtekinthetik.

 

b)      A házirendet a csoportok előszobáiban jól látható helyre ki kell függeszteni.

 

c)      az a) pontban meghatározott dokumentumokat az intézmény honlapján közzé kell tenni, elérhetőségéről a szülőket tájékoztatni kell.

 

 

Záró rendelkezések

 

Jelen szervezeti és működési szabályzat kiterjed az intézménnyel jogviszonyban állókra és mindazon személyekre (a rájuk vonatkozó rendelkezések erejéig), akik belépnek az intézménybe.

 

Jelen egységes szerkezetbe foglalt szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának napján lép hatályba, az előző hatályát veszti.

 

Jelen SZMSZ-t az intézmény (név és cím) a nevelőtestület 2013. év március hó 14. napján megtartott, határozatképes értekezletén (jkv száma: ...) az alábbiak szerint fogadta el:

Jelen volt: 28 fő pedagógus

Igen szavazat: 28

Nem szavazat: --

Tartózkodott: --

Keresés